Tényleg lelassít az állítható nyeregcső?

Igazán fantasztikusan jól használhatók terepen, de sajnos érezhetően nehezek.
Megéri ez az extra súly versenykörülmények között is?
Tim Williams most utánajár a kérdésnek.

p4pb2174702

Az enduró kerékpározás növekvő népszerűsége magával hozta az állítható nyergek terjedését is. A legtöbb mai bringát már eleve ezekkel szerelik. Sokáig ellenálltam a kísértésnek hogy a drága pénzen és nem kevés szerelgetés által kikönnyített bringámat egy plusz 350 grammos alkatrésszel “elrontsam”. Nos, valóban szükséges az állítható nyeregcső, van valami haszna, tényleg gyorsabb leszel tőle…? Kitaláltam, hogy egy teszten keresztül keresem meg erre a választ.

Megterveztem a tesztkört a kedvelt Dél-walesi változatos terepű Cwmcarn környékén. Lesz benne hosszú mászás, tekerős átvezetőkkel és technikás gyökeres lejtőzéssel.

cwmcarn_edge_large

Tesztalanynak egy Fox DOSS nyeregcsövet választottam, ami pontosan 677g-ot nyom a hozzá való kábelekkel és kapcsoló karjával. A nyereggel együtt ez végül 809g-ra jött ki szemben az eddig használt SDG I-Beam nyereg-nyeregcső kombómmal. (SIC: A szerzőnek nyerget is kellett cserélnie az eltérő nyeregrögzítési megoldás miatt.)

Jöjjön akkor elsőként a közel 380m szintet tartalmazó 3,3km hosszú mászás. Alapvető fizikai törvényszerűség, hogy nehezebb tömeget nehezebb felfelé mozgatni, de tényleg érezhető az extra 370g-os többlet?

Korábban használtam már ilyen mérésekhez Power Tap erőmérős kerékagyat, nézegettem a bikecalculator.com oldalát, így nagyjából tudom, mennyivel több erő kell a megnövelt tömeghez. Mindkettő kábé ugyanazt az eredményt hozta, azaz a tesztköröm 18 perces mászása 7 másodperccel fog meghosszabbodni az állítható nyeregcsővel.

Az ezt követő szakasz színtiszta déhá, ahol egyértelműen könnyebb a haladás teljesen leeresztett nyeregpozícióval, de vajon mennyivel? Pár menet után ez is kiderült, hogy nagyjából 10 másodperces előnyt jelent a letolt ülés a teljesen kihúzotthoz képest. Itt általában meg szoktam állni, és a gyorszár oldásával tolom alsó állásba a nyergemet. Méréseim szerint ez is úgy 10 másodpercet vesz igénybe, ami pont semmissé teszi az alsó nyereggel szerzett előnyt.

Az ezt követő rész egy többnyire sima 2km hosszú dózer út, vagyis itt is a legfelső nyeregállás adja a leggyorsabb lehetőséget. Ezt követően egy technikás lejtmenet következik, ahol déhá ösvények és köztük rövid sík tekerős átvezetők vannak. Ez a rész nagyjából 8 másodperccel gyorsabb leeresztett nyereggel.

Láthatjátok ez tényleg egy változatos pálya, ahol minden adott a teszt elvégzéséhez. Lássuk akkor, mit hoznak a végső teljes mérések.

Mivel nagyon gyakran tekerek ezen a körön, nagyon jól ismerem az átlagos menetidőmet, akár jó vagy rossz időben és erőnléti állapotban is. A teszt alatt három kört fogok tenni, egyet teljesen kihúzott nyereggel, egyet mindig meg-megállva állítgatva a pozíciót és végül egyet a kormányról menet közben állítható nyeregcsővel.

Az átlagos menetidőm 30 perc ezen a körön. Úgy vélem a normál nyeregcső felső állású nyereggel hét másodperc előnyt nyújt a mászásnál, aztán vesztek tízet a lejtős részen és végül még hatot az utolsó technikás szakaszon az állítható nyeregcsővel szemben.

A második körben három megállást iktattam be (egyet az első lefelé elején, egyet a végén, majd egy utolsót a végső lejtmenetnél), ami tíz másodpercekkel számolva fél perc hátrányt jelent elvileg. Vagyis így az első lejtőzésnél nyerek tíz másodpercet, ami a megállás miatt végül is nulla lesz, utána vesztek tízet a sík szakasz előtt a nyereg visszahúzásakor, majd az utolsó lejtőnél vesztek tízet a megállással, de nyerek nyolcat lefelé menet. A végső eredmény azt mutatja, hogy hiába lettem jobb a lejtmenetekben, mégis tizenkét másodperccel lassabb kört megyek így.

Következik a végső teszt, most már az állítható nyeregcsővel. Ahogy számítottam az első mászásnál tényleg bukok hét másodpercet, de a lejtő végére már előnyöm van a tíz másodperccel gyorsabb gurulással, aztán ez újabb tízzel növekszik az utolsó részen, azaz 13 másodpercet verek a teljesen kihúzott csővel mért időmre és 25-öt az előző körömre. Ezek szerint az állítható nyeregcső lenne számomra mégis a tuti választás?

Persze nem ilyen egyszerű a helyzet, mindez attól függ milyen terepen tekersz a legtöbbet. Változatos, sok technikás lejtőzést tartalmazó ösvényeken egyértelműen kijön az új nyeregcsövek előnye, de normál XC használatra egyelőre jobban jársz egy könnyű hagyományos nyeregcsővel. Egyelőre…, ugyanis nemsokára kaphatóak lesznek a kimondottan XC használatra kifejlesztett sokkal könnyebb állítható nyeregcsövek is, mint például a KS 65mm-ert mozgó karbon LEV nyeregcsöve állítólagos 380g-os súlyával.

KS_Suspension_09-copy-600x902

Egyértelműen ajánlható az állítható nyeregcső azoknak is, akiknek fontosabb az élvezetes tekerés a grammoknál és a másodperceknél. Ha pedig legtöbbször gyorsan és keményen tolod lefelé, nem lehet kérdéses a váltás előnye.

Tim Williams a Mojo Suspensions technikai részlegén dolgozik. Húsz éve DH versenyző és néha elindul XC versenyeken is. Kétszeres junior nemzeti DH bajnok, és folyamatosan képviseli az angol színeket a kupasorozatokon és az enduro versenyeken. Kedvenc időtöltése önmaga és a felszerelése tesztelgetése.

A fordítás a What Mountain Bike 2013 novemberi számában található „Do dropper posts make you slover?” című cikk alapján készült.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük